Tarlóbontó kisokos

Közeledik az őszi repcénk és a kalászosaink betakarítása. Mindez felveti annak kérdését, hogy a piacon található sok tarlóbontó készítmény közül melyik számunkra a legjobb választás, melyikkel érhetjük el a kívánt hatást?

Ebben szeretnénk segítséget nyújtani.

  • Miért fontos a megfelelő tarlókezelés?

Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy a tarlónk gyökér és szármaradványai megfelelő kezeléssel értékes tápanyagot biztosítanak a következő veteményünk számára, jelentősen javítva ezzel talajunk immunrendszerét, termőképességét.

Növényvédelmi szempontból is különösen indokolt a szármaradványok szakszerű kezelése, hiszen a kezeletlen tarló kitűnő életteret biztosít a kórokozók számára.

Ráadásul a betakarított kalászosok és repce után még az adott évben újabb növény kerül az adott talajba. Egyre gyakrabban előforduló tendencia, hogy a nehezebben tervezhető vetésváltások miatt, ugyanarra a területre két éven belül a gazdálkodók kénytelenek olyan növény(eke)t vetni, melyek ugyanarra a kórokozóra fogékonyak – például a repce-napraforgó vonatkozásában.

  • Milyen lehetőségeink voltak korábban a tarlókezelésre?

A nagyüzemi termelés és gazdálkodás az elmúlt évtizedekben jelentősen növelte a felhasznált műtrágya mennyiségét. A szántóföldeken keletkezett szármaradvány jelentős része lehordásra került és erőművek, jobb esetben állattartó telepek hasznosították. A fenti táblázat világosan szemlélteti, hogy a lehordott szármaradványok, milyen elhordott értéket képviselnek, melytől megfosztjuk legfőbb termelőeszközünket, a talajunkat. Nem is beszélve az ilyen típusú gazdálkodás egyéb, olyan tovagyűrűző hatásairól, mint a talajok elsavanyodása, humusztartalmuk csökkenése, a talajban található tápanyagok gyors lekötődése, a mikrobiológiai egyensúly megszűnése.

Ezen szerencsétlen folyamatok hatására, az elmúlt évtizedben egyre inkább fókuszba került a biológiai tarlókezelés és annak alkalmazása.

Az ilyen típusú elsőgenerációs készítmények a baktériumtrágyák.

A baktérium készítmények olyan cellulózbontó baktériumokat tartalmaznak, melyek kijuttatásával elősegíthetjük a cellulóztartalmú szármaradványok lebontását. Ezek az ún. baktériumtrágyák tartalmazhatnak nitrogénkötő baktériumokat, melyek akár a légköri nitrogént is képesek megkötni, elsősorban a szárbontást végző baktériumok számára. Emellett találhatunk olyan készítményeket is, amelyek adalékanyagként talajlakó fonalas gombák spóráit tartalmazzák és képesek a cellulóz mellett, a lignin tartalmú szármaradványok bontására is.

  • Paradigmaváltás és újgenerációs talajtudatos gazdálkodás!

Napjainkban azonban a felvázolt kedvezőtlen folyamatok felerősödése az eddigieknél gyorsabb, hatékonyabb és komplexebb technológiát követel, melyben a folyamat egy intelligens közösség összehangolt, egymást segítő és kiegészítő működésén alapul. Ezt az újgenerációs technológiát a tudomány bioeffektor technológiának nevezi.

Ahogyan a természetben is baktériumok és gombák együttesen végzik a tarlóbontást, a bioeffektor kezelés során is egy ilyen élő és szorosan együttműködő mikroközösséget juttatunk ki, ezáltal sokkal hatékonyabbá válik a szármaradványok hasznosítása.

  • Bontás vagy hasznosítás, avagy miért hatékonyabb a bioeffektor technológia az eddigi megoldásoknál?

A hatékonyság kulcsa a komplexitás. A bioeffektor hatás arra épül, hogy a szárbontást élő fonalas gombák végzik, melyek ellenállóbbak a baktériumoknál a nyári hőséggel és szárazsággal szemben. Továbbá ellentétben a baktériumokkal a lignin tartalmú szármaradványokat is képesek elbontani és azokból további hasznos tápanyagokat feltárni.

Ezen túlmenően, a technológia részeként felhasznált készítmény tartalmaz Trichoderma-biokontroll gombákat is, melyek kiszorítják a talajból támadó kórokozó gombákat, mint például a Fuzárium vagy Szklerotínia, csökkentve a későbbi fertőzések kockázatát.

Fontos megemlíteni, hogy a készítmény szerves összetevőinek 50%-át a fonalasgombák adják, melyek élő állapotban kerülnek kiszállításra.

Kórtani szempontból hasznos a készítmény antibiotikum termelő sugárgomba összetevője is, amely Streptomycin enzim termelésével a kórokozó gombákat képes a gyökér zónától távol tartani.

Ezek mellett nitrogénkötő baktérium törzset is tartalmaz, megelőzve az ilyenkor előforduló pentozán-hatást.

  • Hazai példa erre komplex tarló hasznosításra

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközileg is elismert tudósai által kifejlesztett BioeGO készítmény mikroba törzsei a helyi talajokban megtalálható Kárpát medencében honos egyedekből kerültek szelektálásra.

Az eddigi megoldásokhoz képest egy jóval  komplexebb, a szárbontás menetét annak minden elemében segítő technológiát jelent ez a fejlesztés, amely megfelel a fent vázolt kihívásoknak.

Amennyiben talajtudatos, biológiai szárbontásban gondolkodunk és az alábbiak a legfontosabbak számunkra:

  • Ne csak a tarlót bontsuk el, hanem abból értékes makroelemeket nyerjünk talajunk és következő veteményünk számára.
  • Mentesítsük termőföldünket a talajból támadó kórokozóktól.
  • Speciális enzimtermelés segítségével növeljük a humuszrétegünket.
  • Talajunkra/gazdaságunkra szabott technológiát szeretnénk, melyet nemzetközileg elismert tudományos intézmények és tudósok garantálnak.

Akkor kétségtelenül a BioeGO bioeffektor a legjobb választás.

Nekünk elhiheted, a Te talajod is kincset ér!

2019-06-27T16:31:37+00:00