Kiindulásként nézzük meg, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Hiszen legfőbb termelőeszközünk maga a talaj, melyben bonyolult, láthatatlan talajbiológiai láncolatok sora teremti meg az alapot a termeléshez. Ha ez az alap sérül, vagy nem megfelelően működik, a termelés, termesztés egész folyamata kárt szenved.
A talajéletről, talajbiológiáról ma még nem beszélünk eleget, s talán kicsit megfoghatatlan mi is zajlik a lábunk alatt.
De a mai technológiának köszönhetően mégis bepillanthatunk ebbe a világba és a következő felvételeken szabad szemmel is látható, hogyan függ össze az egészséges talajélet és a hatékony növénytermesztés.
Az 1. képen egy fejlődőben lévő gyökérzet látható, ahogy a talaj felső, termő rétegében elkezdett kialakulni. Ahhoz, hogy a folyamatok még láthatóbbá váljanak, a fehér négyzetben ábrázol területet kinagyítottuk. A következő képen látható a nagyítás.
A fenti képen láthatjuk, hogy a gyökér közvetlen környezetében ott vannak a mikrobák és ott vannak a tápanyagok.
Ideális esetben egy termesztés alá vont talaj rendelkezik megfelelő tápanyag mennyiséggel. Ezek egy része a növény számára felvehető, más részük lekötött állapotban vannak a talajszemcsék között. Ahhoz,hogy ezen tápanyagok minél hatékonyabban feltáródhassanak, szükség van talajlakó mikroorganizmusokra, baktériumokra és gombákra egyaránt. Vizsgáljuk meg elsőként a 3.kép segítségével ezek közül a tápanyagfeltáró baktériumokat.
A 3. képen egészen pontosan az a folyamat látható, ahogy a tápanyagfeltáró baktériumok a gyökér közvetlen környezetéből feltárják a képen is jól látható tápanyagokat. (NO3-nitrogén, PO4-foszfor, K-kálium). Érdekesség, hogyha megfelelő biológiájú talajból egy kávéskanálnyit vizsgálunk, nagyjából annyi baktériumot találunk, mint ahány ember a Földön él. Ez azonban egy intenzív művelés alá vont talaj esetén önmagában nem elégséges. Ráadásul a gyökérzónából távolabb is találunk tápanyagot, melyet érdemes és költséghatékony lenne kiaknáznunk.
Ebben nyújthatnak értékes segítséget a fonalas gombák. (4.kép)
Ahol kellő számú fonalas gomba is található a baktériumok mellett, ott a gyökérzet jóval hatékonyabban veszi fel talajban elérhető tápanyagokat. A bekarikázott részekben, kialakulóban lévő fonalas gombatelepek találhatóak.
Nézzük meg közelebbről, hogyan segítenek ezek a tápanyag feltárásában (5. kép).
Fenti felvételen (5. kép) már az látható, ahogy kialakultak a fonalas gomba szövetei, az ún. Hifák és hálózatot képeznek a gyökérzet számára. Ez tehát a BIOEFFEKTOR hatás: a baktériumok és gombák együttes működésével válik hatékonyabbá a talajból, annak távolabbi zónájából is, a tápanyag és nedvesség elérése a növény számára.
Fontos és kiemelendő, hogy ezeken felül a fonalas gombatelepek hatékonyan és láthatóan védik is a gyökérzónát. Biológiai növényvédelmet látnak el, képesek olyan kórokozókat távol tartani, blokkolni, mint a fuzárium, pythium, rizoktónia, peronoszpóra, alternária, képesek a fonalférgeket is gyéríteni.
A 6. felvételen nagyon szemléletes, hogy az eredeti gyökérzet felülete a fonalas gombák segítségével, többszörösére növelhető. Értelemszerűen ugyanígy növelhető az a talaj-terület is, ahonnan tápanyag és nedvesség hasznosítható a növény számára.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a talajba bevitt és felszaporodott mikrobák miből képesek táplálkozni, mi biztosítja nekik a tápanyagot?
Egyrészt a talajban található szerves anyagok, szármaradványok, szerves trágya, vagy lehet a légköri nitrogén is, amit képesek megkötni. Érdekesebb azonban az a folyamat, ami a bioeffektor technológia egyik alaptétele, mégpedig hogy a talajélet kölcsönhatásban van a növénnyel a gyökérzeten keresztül. Ahogy láttuk, a talajlakó mikrobák átadják a tápanyagot a növénynek, cserébe a növény a gyökérzeten keresztül szénforrással látja el a talajlakókat így alakítva ki egy önműködő biológiai körforgást. A 8.-ik és a 9.-ik képen jól látható ez a körforgás.